megvágva

szelet

Sokan kértétek a receptet, de sajnos pontos arányokat nem tudok mondani, mert már rég csak érzésre csinálom. Azért megpróbáltam a lehetetlent, és leírtam nektek a menetét 😉

Reklámok

Mostanában nagyon kívántam a sült kolbászt, és ha lúd, már legyen kövér, kikísérleteztem egy kis vega hurka félét is 😀

 

 

 

Elkészült a füstölt-csípős növényi sajtom dióból 😉

Elgondolkodtató ez a látvány. Ugye? …

A bal oldali pohárban 8 órája ázó, áztatás előtt átmosott napraforgómag van, ami a “gazdaságos” áruház saját márkája.

A jobb oldali pohárban szintén 8 órája ázó, áztatás előtt átmosott napraforgómag van, a Tündérkertes márka.

Valószínű a Tescós, megy a szemétbe, bár ha így ránézek, nem tudom, mennyire számít veszélyes hulladéknak

Tudja-e valaki, milyen vegyszertől lesz ilyen méregzöld az áztatóvize? A hántolásnál használnak valamit, vagy a kényszeréréshez használt méreg, amivel még a földön lepermetezik az egész táblát?

Egyébként nem lehet csak úgy lemosni róla, mert itt úgy tűnik, különváltak, de csak azért mert nem mozdítottam. Ha e akarom önteni róla a tetejét, azonnal zöld lesz az egész, és ez a zöld izé, a szotyi hártyáján van, amit lehetetlen elkülöníteni a magtól 😥

Hogy miért áztatom?

Azért, mert minden élő anyagban megvannak azok az enzimek, amik segítenek a lebontásukban, így nem kell a saját enzimjeinket erre használni. A magocskákban az enzimgátlók nem engedik a lebontást azon egyszerű oknál fogva, hogy akár évekig is eltarthatók, csíraképesek maradjanak. Akkor érvényesül a könnyű emésztést segítő saját enzimek hatása, ha beindult a csírázási folyamat. Ez ilyen apró magvaknál 4-8 óra lehet, diónál 24-48 óra.

 

Bodzát és akácvirágot gyűjtöttem, amiket kiszárítok télire. A bodzából remek tea lesz, az akácvirágot szárítás után porítom, és gyógyításra használom. Lentebb írom az ismertetőket róluk 😉

Hiánypótló ez a recept, azt hittem, már rég felraktam 😉 Ez az egyik kedvenc téli eledelem 😀 Isteni finom, laktató,ráadásul egészséges is 😉 Kell ennél több? 😉

Minden nehézség, fájdalom, gyász feldolgozása, elengedése, egy pici lámpást gyújt meg bennünk. Azt már eddig is megéltem, hogy az eltávozott szeretteink élőbbek, mint valaha, de ettől függetlenül gyakran elkámpicsorodok, ha a fiam fotójára nézek, vagy elmegyek valamelyik kutyusom sírja mellett…
Tegnap a drága barátnémmal beszélgettem este, és ő segített a legújabb kis lámpást bennem meggyújtani. Köszi Krisztina ❤ Beszéltünk, milyen jó, hogy itt van velem Jázmin, de sírtam, Tóbim 1 hónapja történt távozása miatt. Mondta, hogy engedjem már el, de én váltig bizonygattam neki, hogy még milyen friss a fájdalom…Később átgondoltam újra, és azt hiszem megtaláltam a biztos megnyugvást. Ugye, nagyon sokan tisztában vagyunk már azzal, hogy a testünk a Lélek földi járműve. E nélkül nem tudnánk megtapasztalni az anyagot, a fizikai létformát. Tehát nem lelkünk van, hanem a lelkünknek van egy teste 😉 Nem mindegy 😉 Ahogy ezt újra végigéltem, azt láttam, hogy állok az üres autók mellett, és siratom, hogy nem ül bennük a gazdájuk. Ugye milyen vicces? Ilyesmi történik akkor, amikor sírdogálok Tóbi, vagy Bella sírja mellett. Még mosolyogni is tudok most már 🙂
A fiam halála után úgy éltem tovább, mintha ez egy másik élet lenne. Ugyanígy történt, mikor Bella elment áprilisban, most pedig Tóbim szeptemberben. Előző életek… Vissza lehet gondolni a szépségükre, de másra nem érdemes, mert azzal a fájdalomtestünket etetjük.
Hisz a kisfiam valóban itt van velem, amikor csak kérem. Tóbi és Bella is tovább él a szívemben és ebben a pici új jövevényben is ❤
Gondoltam, megosztom veletek is, hátha valamelyikőtöknek segítek vele