Első lékúra nap   Leave a comment


Eljött a nagy nap ♥ Legyen csodás, boldog, megtisztulós, mindannyiunknak!

A ma délelőtti menüm, méz édes szilvalé volt 🙂 Voálá:

Ezt ittam egész délelőtt, és persze jó sok forrásvizet;) Ma hoztam le 10 litert 😉

Az ebédem 1 cékla, pici petrezselyemzöld, és zellerlevél préselt leve volt. Ezt is felhígítottam forrásvízzel. Nagyon nagyon fini!!!

Hozom a mai cikket, holnap pedig a mai menüt 😉

Mi a léböjt?

Szabad akarattal, saját elhatározásból történő lemondás a szilárd ételek fogyasztásáról és az élvezeti szerekről. DE! Sohasem jár éhezéssel, koplalással: aki éhezik, az nem böjtöl!

Gyógyító böjt – fiziológiai változások

A böjt a szilárd, komolyabb emésztést igénylő táplálékbevitel átmeneti felfüggesztése. A böjtölő arra készteti szervezetét, hogy annak valamennyi funkciója ehhez az új helyzethez alkalmazkodjon. Az adaptáció az alábbi, egymásra épülő stádiumok szerint zajlik.

1. fázis: izgalmi szakasz (1–3. nap)

A táplálékmegvonás okozta „stressz” hatására a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása, valamint a stresszhormonok és a katechol-aminok (adrenalin, noradrenalin) termelődése módosítja a vérkeringést, a légzést és az emésztést a pszicho-neuro-vegetatív szabályozás által. A könnyen elérhető szénhidrátkészletek (glikogén) a májban, a vesékben és az izmokban glukózzá alakulnak át, és fedezik a szervezet energiaszükségletét. Ezek a gyorsan rendelkezésre álló energiatartalékok 1600 kalóriát jelentenek naponta. A szervezet energiaellátása a böjt első napján 80%-ban szénhidrátokból és 20%-ban zsírokból származik. A második és a harmadik napon a zsírmennyiség 40%-kal nő. A zsírfogyasztásra való átállás oka, hogy az energiát adó zsírraktára sokkal nagyobbak a szénhidráttartalékoknál. Egy 70 kg-os ember szervezetében 12–16 kg zsír van, ami kb. 100-150 ezer kalóriának felel meg. Ez a mennyiség 50–70 napig elegendő a szervezet energiaellátásához.

2. fázis: növekvő zsírbontás (a 3–4. naptól a 7–9. napig)

A 3–4. napon a szervezet takarékos működése megváltozik: a stresszhormon-termelés csökken, a szívverés lelassul, a vércukorszint és a vérnyomás csökken, a kiválasztószervek működése fokozódik.

Amikor étkezünk, a vészhelyzetre szükséges energiaszükséglet fedezéséhez aktív zsírtartalékok raktározódnak el. Ezek a természetes zsírok (pl. trigliceridek, neutrális zsírok) növényi és állati táplálékokból egyaránt származhatnak. A böjt idején, miután zsírsavakká és glicerinné bomlanak, alkalmassá válnak az energia biztosítására, illetve arra, hogy csekély energiaszükségletnél újból neutrális zsírrá alakulva a zsírszövetben vagy a májban raktározódjanak el. A 3. naptól a szervezet elkezdi felélni zsírtartalékait, miközben elégeti a zsírsavakból képződött ketontesteket. A zsír lebontása azonban terhet ró a májra, ahol a trigliceridek zsírsavakká alakulnak, ketontestek (aceton, béta-hidroxi-vajsav) jönnek létre, és lipoproteinek (koleszterin) keletkeznek.

Az 5–7. naptól jelentkező mérsékelt koleszterinszint-emelkedés átmeneti, mert a koleszterin aktívan részt vesz a zsírsavak és a glukokortikoidok előállításában. Az agy és az izomszövet csak 60-70%-ban fedezi az energiaszükségletet a zsírokból.

A második szakaszban a test alkáli (lúg-) tartalékai és ezzel a szöveti pH-értéke csökken. Ez a szövetekben savtúltengéshez vezet. A savtöbblet kompenzálására a szervezet fokozott működésre készteti a vesét. A felesleges savmennyiség egy része a bőrön át, valamint légzéssel a tüdőn keresztül választódik ki, ami a böjtölőnél jellegzetes szájszagot (acetonszagú lehelet) okoz. A második szakasz végén az acidózisos krízis (túlsavasodás) hatására fejfájás, izom- vagy reumatikus panaszok, gyengeség, vegetatív panaszok, hangulatingadozás stb. jelentkezhet, ha nincs megfelelő korrekció (pl. bázikus porokkal, gyógyteákkal és gyógyvizekkel és ásványokkal).

3. fázis: a zsírokból cukor képződik (a 7–9. naptól)

A szervezet lassanként hozzáidomul a böjt által megkövetelt feltételekhez. Állapota stabilizálódik, mihelyt a létrejött ketontestek bekapcsolódnak az energia-körforgásba. A májat elhagyva a ketontestek a vérkeringés útján a test többi részéhez is eljutnak, és mint a glükóz (szőlőcukor), részeseivé válnak az energiatermelésnek. A lebomlott zsírokból ugyanis több lépésben glükóz alakul ki. A ketontestek mennyisége a vérben ebben a fázisban megnő, míg a koleszteriné és a trigliceridé csökken. Ekkor a szervezet energiaszükségletének 70–90%-át a trigliceridek és a ketontestek elégetése fedezi. Ebben az állapotban (hacsak a test nincs rendkívüli terhelés alatt) az életfunkciók 1-2 vagy akár több hónapon át is fenntarthatóak.

Az első 14–20 napon nincs jelentős fehérjevesztés (sok fehérje a vérben, a sejt közötti térben és az izmokban).

Az anyagcsere-folyamatok stabilizálódása ezen az alacsonyabb szinten megfelelő feltételeket teremt a szervek csökkent aktivitásához. A nyál, a gyomorsav és a hasnyálmirigy enzimtermelődése minimálisra csökken. A fehérje-, a triglicerid- és a glükózképzés jelentős mértékben lelassul. A szív- és érrendszeri tevékenység a szervezet szükségleteihez igazodik, a mérséklődött terhelés miatt a szívritmus, a szív által kilökött vérmennyiség, a vérnyomás és a perifériás ellenállás csökken. A sejten kívüli folyadékmennyiség kb. 20%-kal lesz kevesebb, a vízszükséglet napi 1-1,5 literre csökken. Az anyagcsere átállása miatt a veseműködés is lelassul.
Forrás: http://www.utisugo.hu/wellness/eletmod/gyogyito-bojt-30718.html

Reklámok

Posted 2012. szeptember 14. by eletkert in Írások

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: