Hajdina-gombóc pirított káposztával   2 hozzászólás


Mondtam tegnap, hogy nagyon sok lett az a gombócka a levesbe, íme a másik hasznosítása 😉

Hozzávalók:
1 kisebb fej káposzta
1 ek kókuszzsír
1 tk tiszta só
1 tk őrölt bors (kb)

A káposztának leszedjük a külső leveleit, majd a robotgéppel lereszeltetjük 😉 Besózzuk, és 10-15 percre a sorsára hagyjuk 😉
Addig előkészülünk a gombócokhoz, amik megegyeznek a tegnapi recepttel, de azért ide is bemásolom 🙂

Gombóchoz:
1 csésze hajdina
2,5 csésze tiszta víz
1 kk tiszta só
2 db krumpli
1 cikk fokhagyma
1 pici lilahagyma
1 diónyi kókuszzsír

A hajdinát megmossuk, jól lecsöpögtetjük, majd megpirítjuk egy picit a diónyi kókuszzsíron. Felöntjük a vízzel, és forrástól számított 20 percig főzzük. Kikapcsoljuk a gázt, és fedő alatt hagyjuk még párolódni. Közben megsikáljuk a krumplikat is, és héjában őket is puhára főzzük a sós vízben.
A hagymákat lereszeljük, és pici kókuszzsíron megpirítjuk őket. Mikor megfőttek a hozzávalók, egy tálban jól összedolgozzuk őket: A krumplit meghámozzuk, és átnyomjuk krumplinyomón. Hozzáadjuk a hajdinát és a pirított hagymákat, és jól elkeverjük. Ha kell, sózzuk még. Hagyjuk picit állni, akkor lesz formázható.

A káposztát kinyomkodjuk a levét, majd szép aranybarnára pirítjuk a zsíron. Mikor kész, rátekerjük a borsot, ki mennyit szeret 😉

Gombócokat formázunk a masszánkból, és elhelyezzük szépen a tányérkán. Jól megpakoljuk a káposztával, és megszórjuk petrezselyemzölddel. Nagyon finom, egészséges étel 🙂


A hajdina élettani hatásai:

– „Érek én is annyit, mint a gabona kalásza – mondja Andersen meséjében gőgösen a hajdina -, s még szebb is vagyok, virágaim pompásak, mint az almavirágok, örül a szem ha rám néz …”
A hajdina vagy pohánka szintén egy elfeledett régi ismerős, ám ha megismerjük értékeit, újra méltó helyet kaphat táplálékaink sorában.
Botanikailag a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez soroljuk, mert lisztes magja gabonaként fogyasztható.

– Egy nepáli legenda szerint az óriások eledele. Még most is úgy tartják, hogy aki nagy, erős és okos akar lenni, annak sokat kell belőle enni.

Összetétele

– A hajdina több tekintetben biológiailag értékesebb a többi gabonaféléknél.
– A hajdina jellemző tápanyaga, a többi gabonaféléhez hasonlóan, a szénhidrát. Ám eltérően ezektől a hajdina termése és lisztje különösen sok keményítőt (56-77%) tartalmaz, élelmirost-tartalma is kiemelkedően magas (25,7 gr/100 gr).
– 2-3 szorosát tartalmazza bizonyos életfontosságú aminosavaknak –lizin, arginin és triptofan -, és sok benne a lecitin is.
– Nagy mennyiségben tartalmaz „rutin”-t (rutozid) (P-vitamin).
– Emellett a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza (B1, B2, niacin).
– A következő ásványi anyagokban gazdag: pl. vas, kálium, kalcium, magnézium, foszfor, cink.
– Zsírsavtartalmának kereken 70%-a telítetlen – így könnyen emészthető. Akinek érzékeny az emésztőrendszere, annak a hajdina igen hasznos.
– A hajdina gluténmentes, felhasználható „cöliákia-diétához”, tehát liszt érzékenyek is fogyaszthatják.
– Fehérje minőségében jobb, minta a búzáé, mert 100 gr fehérjében 5,8 gr lizin van, míg a búzában csak 2-3 gr.
– 130 gr fehérjét, 649 gr keményítőt, 30 gr zsírt, 35 gr szerves sót, 26 gr rostot tartalmaz kilógrammonként.
– Kedvező összetétele alapján a hajdin a fogyasztása nagyon ajánlatos gyermekeknek, serdülőknek, időseknek és betegeknek. Kiváló tulajdonsága, hogy még azok is fogyaszthatják, akik más gabonafajtákra érzékenyek, allergiásak, azok gliadin (sikér) tartalma miatt.

Élettani hatásai

– Mivel talaj közelében és hideg klímában terem, a hajdina a legerősebb cereáliák egyike. Extrém módon melegíti a testet, energia rezervoárnak, életerőnek számit a hideg téli évszakban.
– A fentiek alapján a hajdina csak takarékosan és bő zöldséggel fogyasztható, hogy túl ne fűtse a szervezetet, pl: répával, retekkel, zellerrel, káposztával, hagymával.
– A makrobiotikus táplálkozásban „téli gabonaként” szerepel, mivel a „legmelegebb energiával rendelkezik”, s így a „hideg betegségek” gyógyítására szolgál: a hólyag, a vese, a reuma, a meghűlések, felfázások, fülbetegségek, stb.
– Kisebb mennyiségben nyáron is fogyasztható, sok salátával, friss zöldségekkel, nyers kukoricával. De tulajdonképpen minden zöldségféle passzol hozzá.
– A különleges melegítő hatásán túl orvosilag a hajdina segít a szervezetből a fölösleges vizet eliminálni.
– A legújabb kutatások alátámasztják a régi megfigyeléseket,
– a hajdina jótékony hat az érrendszeri megbetegedéseknél,
– a magas vérnyomásban szenvedőknél,
– a cukorbetegeknél.
– A népi orvoslás szerint fiatalítólag hat a vérerekre, különösen az artériákra. Ajánlott az érrendszer megbetegedéseinél és cukorbetegségben szenvedőknek.
– Weszelszky József füveskönyvében (1798) a pohánkáról azt írja , hogy Vas Vármegyében évente kétszer is vetik és gabonaként fogyasztják. A zöld hajdina kicsavart levét szembántalmak kezelésére ajánlotta.
– Nyugat-Dunántúl egyes vidékein a pohánka lisztjét kipállott kéz- és lábujjak kezelésére használták. Köhögés ellen hajdina mézes tormát fogyasztottak.
– Nepálban a hajdina durvább őrleményét, lisztjét oszlató és lágyító hatása miatt duzzanatok borogatására használják.
– A kínai orvoslásban jól emészthető és tápláló növénynek tartják, ezért napjainkban is fontos tápláléka az ott élő embereknek.
A hajdina virágából készült mézet a kínai gyógyítók fekélyellenes hatásúnak tartják.
– Német biológusok vérnyomáscsökkentő tulajdonságúnak vélik.
– Amerikában a hajdina kivonatot gyógyszerként használják magas vérnyomás és érelmeszesedés ellen.
– Erősíti a kötőszövetet, védi a szív- és érrendszert.
Mivel nagy mennyiségben tartalmaz „rutin”-t (P-vitamin). Ez a vitamin a C-vitaminnal együttesen elengedhetetlenül fontos a kötőszöveti kollagén normális anyagcseréjéhez. Ezáltal erősíti a hajszálerek falát, csökkenti azok áteresztőképességét és vérzéshajlamát. C-vitaminban gazdag élelmi anyagok fogyasztásával együtt ajánljuk azoknak, akiknek gyakori véraláfutásuk, hajszáleres vérzésük van.
– Gátolja a vérrögképződést.
Lengyel kutatók tanulmányozták a rutin jótékony hatását. Erről a polifenolok családjába tartozó fvavonol típusú vegyületről bebizonyosodott, hogy a C-vitaminhoz hasonlóan fontos vízben oldódó antioxidáns is.
A rutin képes a vérlemezkék lipoxigenáz-enzim működését meggátolni. Megakadályozza, hogy a vérlemezkék az érfalhoz tapadjanak, a már kitapadt trombusokat is képes oldani az érfalról.
A rutin szabadgyök-elnyelő tulajdonsága által újra tudja éleszteni az érfal endotelsejtjeinek prosztaciklin-termelését, mely a vérlemezkék kitapadása ellen hat ott, ahol azt vérrög fedi.
– Antioxidáns hatással rendelkezik.
Francia kutatók mutattak rá, hogy a rutin megsokszorozza a C-vitaminnak és az E-vitaminnak a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációja ellen kifejtett hatását. a telítetlen zsírsavak védelme során oxidálódott E-vitamint a rutin és a C-vitamin visszaredukálja. Azonos mennyiségű E-vitamin így sokkal több telítetlen zsírsavat képes megvédeni, mint egyedül.
– Védelmet nyújt a rákkeltő anyagok ellen.
Amerikai kutatók számoltak be a rutin vastagbélrák-keltő anyagok ellen kifejtett hatásáról. Azokban a kísérleti állatokban, amelyeknek étrendje rutint is tartalmazott, számottevően csökkent a bélhámsejtek kórós szaporulata, rákmegelőző átalakulása, és a kialakult daganatok száma is.
Orosz kutatók az azbeszt mutációkeltő hatását vizsgálták. Az azbeszt olyan enzimek működését gátolja, melyek antioxidáns hatásúak, így emelkedik az oxigéntartalmú szabad gyökök mennyisége. Ebben a kísérletben a rutin bizonyult a legeredményesebb mutációgátló (rendellenes sejt kialakulását gátló), azaz rákellenes anyagnak.
– Kedvező ásványianyag-összetételénél fogva a hajdina fogyasztása kívánatos irányba befolyásolhatná a hazai lakosság táplálkozásban megfigyelt nátriumtúlsúlyt és ezen keresztül beépíthetővé válna a nátriumbevitel korlátozásával járó magas vérnyomás (Hypertonia) diétájában.
– Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül, jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés (obstipatio) étrendi kezelésében.
– Glikémiás indexe kedvező, 55-59%, élelmirost-tartalma következtében a benne található szénhidrátok felszívódása elhúzódóbb, vércukoremelő hatása tehát kevésbé kifejezet, mint a fehér lisztből készült kenyérnek, péksüteménynek. E tulajdonságai teszik alkalmassá a cukorbetegségben (Diabetes mellitus) szenvedő betegek diétájába történő beépítésre.
– A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is.
Forrás: http://www.hoxa.hu/?p1=cikk&p2=2310

Ha tetszik az oldal, kérlek támogasd a munkámat ♥

Kállay Ildikó
Bankszámlaszámom: 11773188-07475519
Paypal: ildiko kukac eletkert.hu
Köszönöm ♥

Reklámok

2 responses to “Hajdina-gombóc pirított káposztával

Subscribe to comments with RSS.

  1. Szavaztam! A káposzta amúgy is nagy kedvenc!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: