Sajtvacsora   Leave a comment


OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Extra adag tejet hozott a minap a tejes ember, így csináltam egyik este finom köményes-fokhagymás-pirospaprikás rikottát 😉
A legfinomabb nyers zöldségekkel. Ma a répa és a jégsali voltak a befutók 😉 Egyébként táplálkozási szempontból a szervezetünk este emészti legkönnyebben a fehérjét 😉

Hozzávalók személyenként:
1 tenyérnyi rikotta sajt
1 marékyi reszelt répa
1 maréknyi szeletelt jégsaláta

Gusztán elhelyezzük egy gyönyörű fatányéron ♥

A sajt

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Szerte a világon sok millióan imádjuk a sajtot. A sajtrajongók nagy lelkesedéssel vásárolnak időről-időre igazi ínyencfalatnak számító sajtkülönlegességeket. Ma már egy vendéglő étlapjáról sem hiányozhatnak a különféle sajttal töltött és sajtmártásos ételek… De vajon ismerjük-e a sajtot valójában? A sajt az egyik legfontosabb élelmiszerünk, amely nagy mennyiségben tartalmazza az élethez oly nélkülözhetetlen anyagokat: fehérjéket, zsírokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat.

A sajt táplálkozás-élettani értékét elsősorban fehérjetartalma adja. Az ember mindennapos teljesítőképességében jelentős szerepet játszik a táplálékkal felvett fehérje értéke. A sajt tartalmazza az összes lényeges, életfontosságú aminosavat. 10 dkg sajttal egy felnőtt ember napi fehérjeszükségletének 35-45 %-a fedezhető. A tejfehérje – könnyű emészthetősége miatt -, különösen fontos az olyan tevékenységeknél, amelyek szellemi erőfeszítéssel párosulnak, mivel a sajtban lévő aminosavak többek között a központi idegrendszer megfelelő mőködésében játszanak fontos szerepet.

A sajt tápértékét zsírtartalma is meghatározza, ami egy zsírosabb sajtfajta esetében az 50%-ot is elérheti. Mielőtt azonban megijednénk e magas számtól, ne felejtsük el, hogy a sajt kiváló forrása a szervezetünk számára oly nélkülözhetetlen telítetlen zsírsavaknak! 10 dkg sajt elfogyasztásával az ember napi zsírszükségletének kb. 10-15%-át fedezi. A zsírok a szervezet legfontosabb energiahordozói, kétszer annyi energiát szolgáltatnak, mint a fehérje. 1grammnyi zsír 9Kcal (37KJ), 1gramm szénhidrát/fehérje 4Kcal (17KJ) energiát ad! Ha szeretnénk testzsírtöbbletünket lecsökkenteni, a testmozgás mellett jó, ha a zsírszegény sajtokat – és egyéb zsírszegény táplálékokat – részesítjük előnyben! A tejzsír olvadáspontja alacsony, így a szervezetben könnyen és gyorsan felszívódik.

A sajt alacsony szénhidráttartalmát kizárólag a benne lévő kis mennyiségő tejcukor – laktóz – adja. A sajtok szénhidráttartalma azért kicsi, mert a bennük található tejcukor már nagymértékben lebomlott tejsavvá.

A sajtfajták ásványi anyagokban való gazdagságukkal is kitőnnek. Itt kétségtelenül a kalcium áll az első helyen. 10 dkg lágy sajt elfogyasztásával már a napi kalciumszükséglet 30-40 %-a, 10 dkg kemény sajttal már akár a 100%-a (!) is, a foszforszükségletnek pedig 12-20 illetve 40-50 %-a fedezhető sajtfajtától függően. A sajtban található ásványi anyagok közül még fontos megemlíteni a nátriumot, káliumot, kloridot és a magnéziumot. Nyomelemek közül a vas és a cink emelendő ki.

A sajt vitamintartalma változó: függ az évszaktól – a nyáron és ősszel fejt tej jóval tápanyag dúsabb -, és a sajt zsírtartalmától. A zsírban oldódó vitaminok közül az A-vitamin érdemel említést, a vízben oldódóak közül pedig a B-vitamincsoport.
FRISS SAJTOK
mascarpone: tejszínből készült, édes, zsíros – főleg a desszertek közt kaphat szerepet; mozzarella: eredetileg bivalytejből (ma már gyakrabban tehéntejből) készült, szálas szerkezetű, friss, édeskés, zsíros (savóban tárolandó) – pizzákhoz, zöldségekhez, salátákhoz, s általában olvasztásra használatos; savósajtok (ricotta, zieger, orda): a sajtgyártás során keletkezett melléktermékből, a savóból kicsapatott fehérjéből készülnek, – hasonlóan használhatók, mint a különféle túrók; túró (néhol ricottaként is emlegetik; juhtejből készült tartósabb verzióban: brinza): ízkarakterét az alapanyagként használt tej fajtája, kenhetőségét pedig a zsírtartalma határozza meg, ezektől függően különféle hideg krémekhez, meleg ételekhez, édességekhez használható. A fentebb említett sajtcsaládok legtöbbje tartalmaz puhább és keményebb, frissebb (azaz enyhébb ízű) és érettebb (vagyis pikánsabb) változatokat, gyártják őket hagyományos és zsírszegényebb verziókban, esetleg füstöléssel variálják – tehát a családnév nem határozza meg pontosan egy-egy darab sajt tulajdonságait, inkább csak utal a jellegére.
Forrás: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:jp7YdVW285sJ:vitaminbank.hu/sajt.php+&cd=1&hl=hu&ct=clnk

Ha tetszik az oldal, kérlek támogasd a munkámat akár néhány száz forinttal ♥
Kállay Ildikó
Bankszámlaszámom: 11773188-07475519
Paypal: ildiko@eletkert.hu
Ha úgy érzed a barátaidat is érdekelni, segíthetsz az oldal megosztásával is ♥
Legyen csodás a napod!!!
Köszönöm ♥

Advertisements

Posted 2012. december 29. by eletkert in Nyers ételek, Receptek, Táplálkozás

Tagged with , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: