Székelykáposzta Életkert módra   Leave a comment


Székelykáposzta

Nagyon nagyon megkívántam a savanyú káposztát, és a székelykáposzta az nálam mindig jöhet ;)Sajnos, megint nem tudtam belőle elég keveset csinálni, 1 hétig biztos ehetem, annyi lett 😀 😀 😀

Hozzávalók:
1/2 kg savanyú káposzta
1 csészényi (2dl) tönkölybúza
1 pici tönkölykolbász
1 nagy fej vöröshagyma
1 nagyobb sárgarépa
1 diónyi kókuszzsír
1 tk tiszta só
1 tk pirospaprika
1 kk köménymag
1 kk szárított tárkony (saját termés)
1 kk szárított majoranna

A búzát áztattam 1 napig, majd este kuktában forrástól számított 1 órán át főztem, dupla mennyiségű vízben.

Másnap így már könnyen és gyorsan összeraktam az ebédet 😉 A hagymát megpucoltam, és apró kockákra vágtam, majd megdinszteltem a diónyi kókuszzsíron. Megszórtam a sóval, pirospaprikával, köménymaggal, és rákarikáztam a tönkölykolbászt. Hozzákevertem a főtt búzát, majd a savanyú káposztát. Pici vizet öntöttem alá, és összefőztem. Végül a megtisztított és gyufaszálra vágott nyers répát hozzákevertem, és azt nyersen hagytam.

Tálaláskor meglocsoltam pici tejföllel 😉
Nektek is jó étvágyat, én már jól laktam 😉

Székelykáposzta2

A tél természetes gyógyszere: savanyú káposzta
A kínaiak, föníciaiak, később a görögök és a rómaiak már ismerték a savanyú káposztát. A görög orvos, Hippokratész betegeinek erősítőszerként savanyú káposztát rendelt. A római légiós katonák kötelező ellátásához is hozzátartozott.

Cook kapitány hajóútjain mindig 60 hordóval vitt magával. A matrózt, aki nem fogyasztotta el a napi adagját, megverték. Azt tapasztalták, hogy ha a matrózok a hosszú úton savanyú káposztát ettek, nem betegedtek meg skorbutban, azaz nem vesztették el a fogaikat. Ma tudjuk, a savanyú káposzta elegendő C-vitaminhoz juttatja szervezetünket. Legnagyobb jelentőségét az idők folyamán mint természetes gyógyszer érte el. Azért fogyasztották, hogy a parasztcsalád egészségesen vészelje át a telet.

Nemcsak hazánkban van hagyománya ennek az ételnek: Koreában például a konyhában állandóan található egy kis hordó „kimchi” – így nevezik ott a savanyú káposztát. Naponta egy-két alkalommal kivesznek belőle egy villányit. A C-vitamin természetesen nem az egyetlen értékes anyag, amit a savanyú káposzta tartalmaz.

Az erjedése által tejsav képződik. Ez az egész emésztőrendszer egészsége szempontjából fontos. Elősegíti a hasznos bélflóra képződését. Kneipp tiszteletes ezért nevezte a savanyú káposztát a „belek seprűjének”.

A savanyú káposzta gazdag B12-vitaminban. Ez a vitamin rendkívül fontos a szellemi frissesség, a jó kedély, a vitalitás, a stressz leküzdése, a vörös vértestek képzése, a csontszövet képződése és a szívizmok számára. (B12-vitamint találhatunk a húsban is. Ezért a savanyú káposzta fontos élelmiszer a vegetáriánusok számára is.)

B6-vitaminnal is ellát bennünket a fehérjék feldolgozásához, valamint B3-mal az agy anyagcseréjéhez.

A savanyú káposzta gazdagon tartalmaz folsavat. A B-vitaminok és a folsav megakadályozza a túl magas homocystein értékeket. A homocystein egy agresszív aminosav, ami az ereket és a szívet fenyegeti, ha túl sok húst és túl kevés zöldséget eszünk.

Mivel a savanyú káposztában cink és magnézium is van, pompás kiegészítést jelent mindazoknak, akik nem fogyasztanak teljes értékű tápanyagokat.

Acetil-cholin-tartalma nyugtatóan hat a vegetatív idegrendszerre. Németországban az orvosok egy három hónapos kúrával erősen ideges és depresszív pácienseiknél sikert értek el, amikor az étrendbe illesztették fogyasztását.

Aki rendszeresen savanyú káposztát eszik, vitálisabbnak, frissebbnek érzi magát és jobb a kedélye. Jobban ellenáll a stresszhelyzeteknek. Vérének minősége is jobb lesz, mert javul a vasháztartása. A koleszterinértékei is javulnak. Immunrendszere jóval erősebben védekezik a meghűléses betegségek ellen. Ráadásul a természetgyógyászok szerint a cink és a molibdén nyomelemek fokozzák a szerelmi erőt! A reumapanaszokat is enyhíti a savanyú káposzta, mert megakadályozza az izületekben a savkristályok lerakódását.

Finn kutatók tanulmánya során derült ki, hogy a savanyú káposztának rákellenes hatása is van. Új anyagokat találtak, melyek az erjedés folyamán jönnek létre: az izothiocyanátokat. Ezek gátolják a daganatok növekedését a mellben, a belekben, a tüdőben és a májban. A hatásmechanizmus annyira elbűvölő, hogy amerikai kutatók azon dolgoznak, hogyan lehet az erjedési folyamatot úgy befolyásolni, hogy több izothiocyanát keletkezzen.

Mennyi savanyú káposztát kell enni ahhoz, hogy gyógyhatást érjünk el? A táplálkozástudomány napi 10-15 dkg-ot ajánl. Ez 2-3 púpozott villányi mennyiség. Fontos, hogy intenzíven és alaposan rágjuk meg. Cukorbetegek is ehetnek savanyú káposztát, mert nem jelent terhelést szervezetüknek.

Ha a savanyú káposztát egészségünk érdekében esszük, fogyasszuk nyersen, és ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön bele semmilyen kémiai adalékanyag.

Aki rendszeresen savanyú káposztát eszik, kerülje a sóban gazdag étrendet, mert a savanyú káposztában bőven van só. Ha megfőzzük, elegendő kis lángon 20-25 percig főzni. Különösen jó ízt adhatunk neki tálalás előtt pár csepp olívaolaj hozzáadásával.

Forrás: http://donna.hu/cikk/A-tel-termeszetes-gyogyszeresavanyu-kaposzta/7218

Ha tetszik az oldal, kérlek támogasd a munkámat ♥
Kállay Ildikó
Bankszámlaszámom: 11773188-07475519
Paypal: ildiko@eletkert.hu
Ha úgy érzed a barátaidat is érdekelni, segíthetsz az oldal megosztásával is ♥
Legyen csodás a napod!!!
Köszönöm ♥

Advertisements

Posted 2013. február 17. by eletkert in Főtt étel, Receptek, Táplálkozás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: