Tökmagos fasírt édes-savanyú zöldséghalommal   Leave a comment


fasírt

fasírt

Gittánál láttam egy hasonló fotót az e heti menüben, ami annyira guszta volt, hogy azonnal beindult a fantáziám😉 Isteni lett😉

Hozzávalók a fasírthoz 6 személyre:
1/2 csésze áztatott dió
1 csésze áztatott tökmag
1/2 csésze áztatott szotyi
1 nagy kápia paprika
1 sárga paprika
1 paradicsom
1 nagyobb hagyma
2 cikk fokhagyma
1 sárgarépa
1 fehérrépa
1 szál zellerlevél
1 kk őrölt kömény
2 kk pirospaprika
1 ek lenmagolaj
1/2 kisebb cukkíni
2 ek lenmag
1 ek puffasztott hajdina

A hozzávalókat robotgépben finomra dolgoztam, golyókat formáztam belőle, és egy tepsire halmoztam, amit előtte kibéleltem sütőpapírral. Sütőben, nyitott ajtónál aszaltam 2 órát, amíg kívül pici kérge lett, belül viszont finom, puha😉

fasírt

fasírt

Édes-savanyú zöldséghalom:
5 dkg rizspehely
1/2 citrom kifacsart leve
2 ek méz
1 csipet só
1 kg sárgarépa
1 kisebb darab édeskáposzta
1/2 fehérrépa
1 kis csokor petrezselyemzöld
1 ek házi mustár (receptjét az oldalon megtaláljátok)

A rizspelyhet leöntöttem forrásban lévő vízzel, majd letakartam egy fedővel. Amíg puhult, addig megsikáltam a répákat, megmostam a káposztával együtt, felszeleteltem, és a robotgéppel morzsásra aprítottam. Összekevertem a rizspehellyel, fűszereztem, és picit finomítottam az állagán a botmixerrel😉
A legnagyobb pogácsaszaggatót a tányér közepére tettem, és belehalmoztam a zöldségköretet. Közben elkészült a fasírt is, azt pedig köré helyeztem a tányéron🙂 Az egyik snidling épp virágzik, vele díszítettem😉

Jó étvágyat hozzá!!!❤❤❤

Sárgarépa, az immunerősítő😉

sárgarépa

A népi orvoslás vizelethajtóként, „hasrángás” csillapítására, máj-, epe-, szem- és bőrbántalmak esetén, valamint általános erősítőként ajánlotta. Egy időben afrodiziákumként is elterjedt. Az Alföldön szárított leveléből a mai napig teát készítenek, melynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.
sárgarépa
Tápanyagtartalma
Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas bétakarotin-tartalma jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony bétakarotin-szintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag a többi karotinhoz hasonlóan jelentős antioxidáns, így a szabad gyökök károsító hatásával szemben véd.
A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, érdemes pici hidegen sajtolt olajjal fogyasztani. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.
A legtöbb zöldségfélével ellentétben, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin-tartalmának mindössze 25%-át képes hasznosítani. A főzés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, és ha az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotintartalmának több mint a fele hasznosul.
Hatékony immunserkentő
Kutatások a karotinok immunserkentő hatását mutatták ki. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy (thymus) működését, ami valószínűleg az antioxidáns hatásnak köszönhető. Arra is van bizonyíték, hogy karotinpótlással javítható az immunválasz, és hogy a szájon át adott béta-karotin megfelelő mennyiségben jelentősen növeli a fehérvérsejtek számát, aktivitását – különösen a T-sejtek számát, amelyek csökkenése jellemző pl. rákbetegségek, AIDS esetén.
Úgy tűnik azonban, hogy az étrendi karotin – annak ellenére, hogy kevésbé szívódik fel – hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Kísérletek szerint a napi 15 mg béta-karotint tartalmazó sárgarépa fogyasztása erőteljesebben növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását, mint az ugyanilyen mennyiséget tartalmazó szintetikus béta-karotin. Ebből arra is következtethetünk, hogy a karotinban gazdag táplálék csupán egyik immunserkentő összetevője a béta-karotin.
Rákmegelőző hatása
Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések, különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű tüdő-, bőr-, méhnyak-, légúti, gyomor- és vastagbéldaganatok számát.
Egy amerikai kutatás során azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa bétakarotin-tartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlagosan a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy-, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata- és a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.
Rostjai
Kutatók összehasonlítva a korpa, a káposzta, az alma meg a sárgarépa bélműködésre kifejtett hatását arra jutottak, hogy 1 kiló főtt sárgarépa rosttartalma a székletet puhította, és mennyiségét megduplázta. Ez a hatása a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében is szerepet játszhat. Kutatások szerint napi két (20 dkg) nyers sárgarépa, a benne lévő oldható rostoknak köszönhetően átlagosan 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét.
Mérgező vegyületek
A sárgarépa is azok közé a zöldségek közé tartozik, amelyek hajlamosak a nitrogéntartalmú műtrágyákból származó nitrát és az egyéb növényvédő szerek mérgező vegyületeinek felhalmozására attól függően, hogy a talajt vagy a növényt milyen mértékben kezelték velük. Azonban a napi legalább 5 adag gyümölcs vagy zöldség, s így a sárgarépa fogyasztása is sokkal nagyobb hasznot hajt, mint amennyi kárt okozhat, ha történetesen valamilyen növényvédő szer maradéka is bejut velük a szervezetbe.

Szerencsés helyzetben vagyok, mert én a saját, bio sárgarépámat eszem, itt közel-távol, senki sem használ nitrát származékot. Sem nem műtrágyázunk, sem nem permetezünk semmit😉

Forrás: http://www.vital.hu/themes/health/carrot1.htm

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: